Az elhízás következményei, szövődményei

Az elhízás és a magas vérnyomás kapcsolatára vonatkozó három, klinikai bizonyítékokon alapuló megállapítás:

•   a magas vérnyomásúak nagy hányada elhízott,
•   a túlsúlyosok és az elhízottak körében sokkal több a magas vérnyomású, mint az átlagnépességben,
•   ha csökken a testsúly, a legtöbb esetben a magas vérnyomás is mérséklődik.

Az elhízás következtében a légzési működés is kórossá válhat: csökken a vitálkapacitás és a kilégzési tartalék, a tüdőben kórossá válik az oxigén és a széndioxid aránya, melynek előbb-utóbb a következménye lesz a nappali aluszékonyság, az általános oxigénhiány, a cianózis (a bőr kékes elszíneződése), a periódusos légzés és a jobbszívfél-elégtelenség.

A tápcsatornát érintő leggyakoribb elhízás-szövődmény az epekőbetegség: a zsírszövet megnövekedett tömege miatt nő a „koleszterinforgalom”, s ennek hatására az epe túltelődik koleszterinnel.

Mivel támasztószöveteink teherbíró képessége az egészséges testtömegre van méretezve, az elhízás a mozgatórendszert a tartós túlterhelés által károsítja. A tartósan nagyobb megtartandó tömeget mind az ízületek, mind a csontok megsínylik: kialakulnak a mozgatórendszeri (ortopédiai) betegségek.

Az elhízott ember zsírszövete a szervezet számára mérgező molekulákat, szabad zsírsavakat bocsát ki. Ezeket a szabad zsírsavakat a máj és az izomsejtek veszik fel. A zsírsavak befolyásolják az inzulin termelődését és azt is, hogy az inzulin a cukorból az izomsejtek és a májszövet útján energiát termeljen. Mindennek az a következménye, hogy a hasnyálmirigy több inzulint termel, de ez a szerv nem képes az egyre tömegesebb zsírszövet által támasztott mind nagyobb igénynek megfelelni  kifejlődik a felnőttkori (2-es típusú) cukorbetegség. Klinikai tapasztalat, hogy az időskori, nem inzulinfüggő cukorbetegségben szenvedők általában túlsúlyosak. Fordítva is igaz: a kövér emberek között jóval több a cukorbeteg. Az elhízás tehát növeli a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét.

A metabolikus szindróma olyan – egyre gyakoribb   kórállapot, melyre az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és a kóros vérzsír-összetétel jellemző. E kockázati tényezők együttes fennállása felerősíti az arterioszklerózis („érelmeszesedés”) kórfolyamatait, s ezzel megtöbbszörözi a koszorúér-betegség (szívizominfarktus), a stroke („gutaütés”) és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.

Az elhízottak körében gyakoribbak a hormonális és   az ezekkel összefüggő idegrendszeri – elváltozások. Az elhízott nőknek gyakrabban vannak menstruációs zavarai, nehezebben esnek teherbe, és a terhesség alatti szövődmények kialakulásának is jobban ki vannak téve, mint normális súlyú társaik. Az elhízott férfiak körében nem ritkák a potenciazavarok.

A túlsúlyos emberek körében nem ritka pszichés tünet a depresszió, a hipochondria, a fokozott szenzitivitás, a negatív önértékelés, a testképzavar, a kapcsolati probléma, a szexuális tünetek megjelenése, a tudattalan, felfokozott lelki védekezés (főként a tagadás).

A felsorolt elhízás-következmények meglehetősen súlyosak. Ezért fontos, hogy mielőtt a szövődmények visszafordíthatatlanná válnának, beavatkozzunk!