Egy kis elmélet

A régi korok emberének természetes volt, hogy akkor evett, ha éhes volt – már persze, ha volt mit ennie. Amikor jóllakott, akkor abbahagyta az evést. Így van ez a természeti népeknél is – és azoknál, akik hallgatnak szervezetük szavaira. Az éhség- és jóllakottság érzeteit hormonok irányítják.

Ez az agyban az aktuális energia- és tápanyagegyensúly „kell”-állapotaként nyugtázódik, és a „van”-állapottal, a zsírsejtek által termelt leptin hormon mennyiségével egyenlítődik ki. Ily módon a test egészen elegánsan jut el abba az ideális állapotba, amelyben a tápanyagbevitel és tápanyagszükséglet egyensúlyba kerül. A „kell” és a „van” harmonikus egységet alkot. Ennek hatására az ember annyit és addig eszik, amíg egyik jelzőrendszer sem ver riadót, vagyis nem ácsingózik újabb kalóriák után.

Ennek a túlélési „hatóságnak” a jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, amikor éhségérzet jelentkezik. Ilyenkor a „kell” és a „van”, tehát a központ és a periféria távol kerülnek egymástól, és a szervezetben feszültség keletkezik. A testet stressz ostorozza. Napjainkra lefordítva ez a következőt jelenti: ha egy drasztikus diétát követünk – márpedig a legtöbb diéta esetében ez történik –, akkor az egyensúly óhatatlanul felborul. A rendszer működésében zavar áll be. A diéta során feszültséget érzünk, a későbbi jojó-hatás garantált. Jól jegyezzük meg: a kevesebb evés önmagában nem hoz sikert, ha nem tudjuk, hogyan szabályozhatjuk zsírraktáraink működését. 

Túlélésünk garanciái

Nézzük meg, mi minden található azokban a „túlélőcsomagokban”, melyeknek életünket köszönhetjük, és melyek egy helytelen diéta következtében ellenünk fordulhatnak.
Fontossági sorrendben a következők:
• A zsírraktár: anyagcserénk szabályozója, energiavezérlő központ, a legfontosabb túlélési garancia.
• A pajzsmirigy: belső fűtőerőmű, központi anyagcsere-szabályzó.
• Az izomzat: „tartályként” szolgál a gyors energiaigényhez.
• A fehérjék

A szervezet akkor működik jól, ha megfelelő arányban kap fehérjét, szénhidrátot és zsírt, ezek közül a legfontosabb a fehérje, hiszen enélkül a test működésképtelen, s súlyos zavarokat okozhat hiánya a testben.

Lássuk, milyen következményekkel kell számolnunk, ha testünknek nem biztosítjuk a megfelelő fehérje mennyiséget:
1. Hiányában a test az izmoktól veszi el a fehérjét, legelőször a szívizomból.
2. Csökken az anyagcsere, hiszen a pajzsmirigy hatására a tempója, így a zsírtartalékok hosszú időre stabilan megmaradnak a szervezetben.
3. A szervezet ilyen helyzetben vészhelyzet éhség riadót fúj, vagyis ránktörhet egy hatalmas falási roham. Aminek persze csak további felhalmozott zsírtartalék a következménye. 


Fogyás az elmélet szerint

Éppen ezért, ha fogyni szeretne, a legjobban teszi, ha a Turbó-diétát választja. Számíthat rá, hogy a módszer segítségével az inzulinszintje normális marad, a fehérje pótlásnak köszönhetően nem kell izomveszteségtől tartania. És nem kell tartania attól sem, hogy farkaséhség kínozza majd. Az anyagcseréje sem csökken, mivel a pajzsmirigy működése is megfelelő marad. A pajzsmirigy magasabb mértékben termel T4-hormont, amely a különösen aktív T3-hormonná alakul át, s ez a hormon segíti a szervezetet abban, hogy a tápanyagot zsírlerakódás, tartalékolás nélkül teljes egészében elégesse.

És már azt is pontosan tudja, hogy mindezt egy egy-két héten át tartó protein alapú diétával érheti el, melynek hatására nagy mennyiségű fehérjét juttat a szervezetébe. A legtöbb diétával ellentétben nem lesz izomvesztés, és a szervezete nem is szárad ki. Amit veszíthet, az csak zsír. Természetesen pusztán a fehérje nem lesz tökéletesen elegendő, a legjobb hatás elérése érdekében táplálékkiegészítőket is kell fogyasztani, így tökéletesen védett lesz a szabadgyökök káros hatásaival szemben is.