Kevesebb az erőnk, ahogy öregszünk?

Az izomsorvadás látszólag ártalmatlan tünetekkel kezdődik; nehezen megy a járás, vagy a lépcső megmászása. A leküzdésre váró útszakaszok egyre rövidebbek lesznek, a közbeiktatott szünetek viszont egyre hosszabbak. Minden egyes megerőltető házimunka, vagy akár egy 10-15 perces álldogálás is csak nagy nehézségek árán válik leküzdhetővé. Mindezek együtt az izomvesztés (szarkopénia) első tünetei lehetnek.

A szarkopénia a görög „húshiány” szóból ered, amely a korral, betegséggel, ill. a nem megfelelő életmóddal –és táplálkozási szokásokkal hozható összefüggésbe, s melynek jellegzetes tünete a csontváz izomzatának leépülése és az erőteljesen csökkenő izomerő. Két osztrák orvos szakértő egy sajtókonferencia keretén belül magyarázta el a betegség diagnózisának, kezelésének és megelőzésének legfontosabb ismérveit.

Gyakori megbetegedés. „ A szarkopénia, amely megváltoztatja a beteg életét, a következő módon nyilvánulhat meg: nő a megbetegedések gyakorisága, nagyobb az esély az elesésre és a csonttörésre, a rokkantságra, ill. emelkedik a halandóság is” hangsúlyozza Dr. Klaus Hohenstein, a bécsi Wienerwaldi Rehablitációs Intézet, és Geriátria Centrum orvosa. „ Ez a betegség sajnos nem ritka: a 60-70 évesek közel 13%-át érinti. A korral ráadásul ugrásszerűen nő a megbetegedések száma. A 80 év felettieknél ez az arány már 50%-os.”

Többtényezős eset. Jelenleg a szarkopéniát, mint diagnózist csak nagy ritkán állítják fel az orvosi praxisokban, mivel a betegség gyakoriságát és következményeit még nagyon alábecsülik. „ A szarkopénia egy olyan többtényezős eset, amelyet a genetikai, és részben visszafordítható öregedési folyamat vált ki, és amelyeket további tényezők jelentősen felerősítenek.” állítja Dr. Hohenstein. Ehhez tartozik a csökkent aktivitás, és a hiányos táplálkozás, különösen az energia és a fehérje nem megfelelő bevitele.

A csökkent izomzat és teljesítmény különféle vizsgálatokkal deríthető ki, mint pl. az antropometriával (testalkat, testösszetétel vizsgálat), bioelektromos impendencia analízissel (a test zsírtartalmának meghatározása elektromos mérés segítéségével), a járás sebességével, „timed up and go” teszt alkalmazásával, valamint az egyensúly mérésére szolgáló Tinetti teszttel. Az első olyan vizsgálatot, amely gyanút adhat a szarkopéniára, minden 65 év feletti embernél el kellene végezni – ha rizikófaktor is fennáll, akkor természetesen már ennél korábban is. Erős gyanú áll fenn az izomsorvadásra, ha a járási sebesség 0,8m/másodperc alatt van, és/vagy ha a kéz ereje is csökken. „Ilyen esetben, hogy a diagnózisban biztosak legyünk, mindenképpen el kell végezni az izomzat mérését abszorpciometriával (a csontsűrűség mérése) vagy bioelektromos impendencia analízissel” mondja Dr. Hohenstein.

Időskorban nagyobb a fehérjeszükséglet. A szarkopénia kezelése a testi aktivitás és a fehérjében gazdag táplálkozás kombinációján alapul, a fehérjefelvétel és az izomtömeg között ugyanis pozitív összefüggést mutattak ki. Megfigyelési kísérletek igazolták, hogy nagyobb fehérjebevitel esetén 40%-kal kevesebb izomvesztés következik be, mintha kevesebb fehérje jut a szervezetbe. „Kétségtelen, hogy az idősebbeknek ugyanakkora izomfehérje képzésére több fehérjebevitelre van szükségük, mint a fiataloknak” mondja Prof. Dr. Monika Lechleitner, az LKH Hochzirl orvos igazgatója. „Vizsgálatok kimutatták, hogy az idősebb, izomsorvadásban szenvedő betegek fehérjebevitelének napi dózisa 1-1,5 gr/kg. A jelenlegi táplálkozási javaslat alapján a felnőttek napi fehérjeadagja egységesen 0,8gr/kg.”

Emellett nagy fontosságú az is, hogy a napi három főétkezésre lehetőleg egyenletesen osszuk be a fehérjemennyiséget. Az idősebbek táplálkozási szokásait tekintve gyakran a fehérjebevitel pótlása javasolt. A fehérjék és aminosavak pótlásának, különösen a leucinnak kimutathatóan antikatabolikus hatása van, vagyis csökkenti izomleépülést”, állítja Dr. Leichtner. „A fehérje mellett a megfelelő mennyiségű D vitamin bevitele az idősebbeknél növeli az erőnlétet, az elesés kockázatát pedig csökkenti.” Az izomsorvadásban szenvedő betegeknek ezért a javasolt napi D vitamin bevitel 800 – 1000IU.

Mag., Nicole Martinek
Forrás: ärzte magazin 2/2011

*˝) „Szarkopénia: Ha az izomtömeg sorvad – Stratégiák egy elterjed, de igen kevéssé ismert szindrómára”, Továbbképzési konferencia általános orvosoknak a szarkopéniáról.
Bécs, 2011. január 20.